Sok barátom kérdezte már tőlem az évek során, hogy történelemtanárként melyek a kedvenc történelmi filmjeim. A kérdés vélhetően azért kaptam meg ennyiszer, mert sokan azt gondolják, hogy akik jártasak a múlt eseményeiben, azok másképp tekintenek ezekre a filmekre. Bennünk erősebben fogalmazódnak meg a kritikák és talán jobban megtudjuk ítélni azt is, hogy mi reális és mi lehetetlen. Nos, ebben tényleg van valami. Amikor az elmúlt években láttam olyan filmeket, melyek egyértelmű tárgyi tévedéseket tartalmaztak, sokszor szisszentem fel. Legutóbb a Ridley Scott féle Napóleon-portré dühített kicsit fel, mert egy teljesen hamis és megtévesztő képet ad az egykori császárról, (a film alapvető hibáiról és történelmi tévesztéseiről most nem is szólva, melyekről már rengeteg írás jelent meg az interneten). Ugyanakkor az is lényeges, hogy a történelmi film nem egyenlő a dokumentumfilmmel vagyis kell, hogy rendelkezzen szórakoztató-értékkel. Sok esetben magam is eltekintek az észlelt hibák felhánytorgatásától ha a film alapvetően hű marad ahhoz a történelmi környezethez, melyben játszódik.

A bukás - Hitler utolsó napjai (Der Untergang)

A kép forrása: buitenland.nl

Oliver Hirschbiegel 2004-es háborús életrajzi drámája a Führer utolsó 10 napját mutatja be teljes történethűséggel, a berlini kancellária alatti bunkerben, amikor Hitler szembenézni kényszerült végső vereségével (és öngyilkossági terveivel). A német készítők hihetetlen precizitással fogtak ehhez a filmhez, melyhez eredeti tanúvallomásokat is felhasználtak, többek közt Traudl Junge titkárnő és Rochus Misch bunker-altiszt vallomásait. Ők mindketten jelen voltak a kritikus időszakban a bunkerben így hallották Hitlert az utolsó napjaiban (minden megbeszélését, értekezletét vagy dührohamát). A főszereplő a 2019-ben elhunyt Bruno Ganz nem csupán külsőre hasonlít Hitlerre, de tökéletesen be is mutatja a Führer gesztusait, arcjátékát és mozdulatait. A film létező történelmi karakterekkel készült így felbukkan Göbbels, Himmler, Albert Speer mellett több híres német tábornok is, például: Jodle, Burdorf, Krebs és Mohnke.

A rettenthetetlen (Braveheart)

A kép forrása: maxim.com

Mel Gibson 1995-ös történelmi drámája - mely a XIII. századi Skóciába kalauzol el bennünket - annak idején kapott hideget és meleget is a nézőktől illetve önjelölt történészektől, amiért történelmi hibák sokaságát vonultatja fel. Számomra mindezek dacára is óriási kedvenc ez a film, mert igenis megragadja és visszaadja a középkori Anglia illetve Skócia történelmi hangulatát. Ami a pontatlanságokat és hibákat illeti: a skót-szoknyák valóban később jelennek meg, az első éjszaka joga valóban fikció csupán, a stirlingi és falkirki csaták tényleg nem egészen úgy zajlottak, ahogyan azt a film bemutatja és Izabella illetve Wallace kapcsolata valóban a képzelet szüleménye. Ugyanakkor a filmben bemutatott fegyverek, tájak, közelharc-jelenetek, véres küzdelmek átélhetővé teszik a korszakot és kitűnő alakításokat láthatunk nagyszerű színészektől. Mel Gibson mellett Sophie Marceau, Catherine McCormack és Brendan Gleeson illetve Patrick McGoohan is kimagaslót nyújtanak. A film az 1297 és 1305 között lezajlott William Wallace féle skót felkelés történetét grandiózus képekkel és izgalmasan mutatja be.

Hitler - A sátán felemelkedése (Hitler: The Rise of Evil)

A kép forrása: war-documentary.info

Egy másik Hitlerrel foglalkozó mű A sátán felemelkedése, a Führer pályájának kezdetét mutatja be gyermekkorától egészen hatalomra kerüléséig. Számtalan érdekesség jelenik meg Christian Duguay filmjében, például Hitler legelső nagy bírálójáról és ellenfeléről, Fritz Gerlich újságíró-történészről (aki először írta meg az újságokban, hogy mennyire veszélyes lehet a világra Hitler), aztán Ernst Hanfstaengl hatásáról a Führerre (ő javasolja számára, hogy találjon ki egy nácikra jellemző szimbolikát) és a Hitler illetve Helena Hanfstaengl közti szerelmi kapcsolatról (mely az egyik legkorábbi a náci vezető életében). Mindezen különlegességek teljesen új szemszögből mutatják meg Hitler útját a hatalomig. Remek a rendezés és Hitler szerepében Robert Carlyle (a külső eltérés dacára) hihetetlenül jól mutatja be a Führer szónoklatait. Különleges alakítást nyújt Gerlich karakterében Matthew Modine és Ernst Röhm karakterében Peter Stormare is. A film kitér Hitler magánéletére (féltestvére lányával, Gelivel folytatott szürreális kapcsolatára) és arra a hatalomátvételi kísérletre, mely "müncheni sörpuccs" néven híresült el. 

JFK - A nyitott dosszié 

A kép forrása: port.hu

Fiatalságom egyik legtöbbet elemzett filmje, a JFK a Kennedy merénylettel foglalkozik. Az 1963 november 22-én Dallasban eldördült lövések örökre megváltoztatták Amerikát. A rendőrség gyorsan elfogta a feltételezett tettest, a 24 éves Lee Harvey Oswaldot, ám két nappal később őt is megölte valaki (egy Jack Ruby nevű bártulajdonos). A merényletet a Warren-bizottság vizsgálta ki és megerősítette, hogy valóban Oswald volt Kennedy merénylője. Ugyanakkor az amerikai lakosság nem fogadta el a döntést, komolyabb összefüggést sejtve a háttérben. Egy New Orleansban élő jogász, Jim Garrison 1967-ben újra-vizsgálta az ügyet és meglepő ellentmondásokra derített fényt. Oliver Stone 1991-ben úgy rendezte meg a JFK-t, hogy az eseményeket Garrison szemszögéből látjuk, őt alakítja Kevin Costner (mégpedig kitűnően). A film azt a végkövetkeztetést vonja le, amit magam is vallok: Kennedyt 1963-ban egy bizonyos hatalmi kör ölette meg, mely ellenezte bel- és külpolitikáját. Bárhogyan is vélekedünk minderről, a JFK egy különleges és gondolatébresztő történettel ajándékoz meg bennünket.

A leghosszabb nap (The Longest Day)

A kép forrása: stevenewmanwriter.medium.com

A szerintem leginkább valósághű háborús történelmi film, a normandiai partraszállást feldolgozó Leghosszabb nap. Az 1962-ben Ken Annakin által rendezett mű valódi klasszikusnak számít ma már. Érdekessége, hogy mindkét szemben-álló oldal szempontjait megmutatja, vagyis látjuk a partraszállásra készülődő amerikai katonákat és a megdöbbent német tiszteket is, akik egészen máshol számítanak szövetséges támadásra. Felbukkannak ismert történelmi figurák is, így például Erwin Rommel vagy Gerd von Rundstedt tábornok, német főparancsnok. A film valódi sztárparádé is egyben: Henry Fonda, John Wayne, Sean Connery, Richard Burton és Bourvil is szerepet kap benne. Kapunk izgalmas harctéri jeleneteket és a "D-day" lenyűgöző bemutatását.